Szeretni és szolgálni
Azok az emberek, akiket foglalkoztat a bensü, négy pilléren nyugszik szolgálatuk:
- Szolgálat az isteni jelenlétben
- Ez egyesített szív
- Az igaz nyelv
- Az emberhez méltó cselekedet
Ne légy szolga, mint a koldusok, akik alkimistájukat várják.
Ali imám azt mondta: «Egyáltalán nem a paradicsom óhajtása miatt imádtalak, sem a tűztül való félelembül, hanem mert méltónak találtalak a csodálatra, tehát imádtalak».
Ugyanezen témában, a nagy gnosztikus, Sheykh Bahâeddin Mohammad Amoli (953-1030 AH/1545-1620 AC), aki Sheykh Mohammad Mo’men Sabzevâri tanítványainak egyike volt, a következüket mondta:
Ha a szív emberei bért kérnek az Igaz csodálatához, az a vallás lealacsonyítása;
Tanítsd, óh dervis, az emberek királyának mondatát: "Nem csodáltalak";
A tett jutalmazásának szem elütt tartása a vakság egyik következménye; a fösvénység általi szolgálat a zsoldosok szokása;
Ezek az emberek csupán szolgák; a bérért való szolgálatnak semmilyen nagysága nincsen ?
Az, aki szolgálatáért fizetséget vár el, tudd, hogy hibázik és szolgának hívod üt.
Hazrat Shah Maghsoud Sadegh Angha azt mondta, hogy « Az emberi szív a Legmagasabb Isten páratlanságára van szánva, a nyelv arra, hogy arról tanúskodjon és tagjai arra, hogy neki szolgáljanak; és vallásának csupán négy valóságának engedelmeskedik:
- Egy tudománynak, amely visszahúz a hibázástól
- Egy hívás, amely barátja és kísérüje
- Egy tiszta, egyenes gondolat, amely vezeti az úton
- Egy aszkézis, amely elkülöníti mindentül, ami más, mint Isten.»[1]
[1] Sadegh ANGHA, Hazrat Shah Maghsoud, As-Salât: Az iszlámban való imádság valósága, MTO Kiadó, Riverside (CA, USA), 1998, 10-12. oldalak