Hazrat Salaheddin Ali Nader Angha, Oveyssi mester, azt tanítja, hogy «minden egyes emberi lény a Lét valós és átfogó egysége» és hogy «az ‘Én’ felfedezése a belsü tudás forrása, amely lehetüvé teszi, hogy elinduljunk az önismeret és a lét minden mozzanatának megismeréséhez vezetü úton».

A szufizmus hangsúlyt fektet az emberi lét egészének megismerésére. Mind az anyagi és spirituális dimenziói, mind az értelem és a szív, a világos és magától értetüdü aspektusok ismertté kell váljanak. A szufizmus az értelmet és a szívet nem tekinti két, külön egységnek. Épp ellenkezüleg arra törekszik, hogy megkönnyítse ennek a két hatalmas forrásnak az összekapcsolódását és az emberi létet egyetlen integrált egységnek ismerje el.

« Világítsd meg az utat, amely összeköti a szívedet az értelmeddel
És egyáltalán ne engedd, hogy külön utakat járjanak,
Mint két szomszéd, aki nem is ismeri egymást. »1

Az értelem és a szív egyesülése csak akkor lehetséges, ha az egyén harmóniában és kapcsolatban van a Lét esszenciájával, és annak megnyilvánulási helyeivel. Mindezeket megkönnyíti a tudás és az ‘Én’ központ felfedezése. A Maktab Tarighat Oveyssi Shahmaghsoudi ® Szufizmus iskola tanításai szerint, az emberi test egy 13 elektromágneses központból álló gépezet, amelynek a működése létfontosságú az egyén jólétéhez, valamint metafizikai és spirituális életéhez. Ezek közül a központok közül a legfontosabb a szívben található meg. Hazrat Shah Maghsoud Sadegh Angha ezt a központot az «Énnek » vagy az «élet forrásának» nevezi. Az «Én» és annak megnyilvánulási helyeinek felfedezése alapvetü fontosságú a valós lényünk megismeréséhez.

Ez a megnyilvánulási hely egy hatékony mágneses mezü. Amikor érzékeink határain kívánunk felülkerekedni és energiáinkat az «Én» központra koncentráljuk, hozzáférhetünk saját mágneses energiamezünkhöz és hozzákapcsolódhatunk a Lét megnyilvánulási helyéhez. A szufizmusban ezt a megnyilvánulási helyet «szeretetnek» nevezzik. Ez a szeretet az, amely összeköt bennünket egymással és a Lét más aspektusaival. Hazrat Shah Maghsoud Sadegh Angha szerint a «szeretet egy mindenhol jelenlévü elektromágneses erü, amely összeköti és egyesíti a Lét aspektusait, egészen az apró részecskéktül a végtelen világegyetem egészéig»2.

Ez a vonzás az «Én» központban következik be a spirituális kutató szívében és innen áramlik szét annak teljes testébe. Ez a központ úgy működik, mint egy mágnes, amely elnyel minden energiát, a szeretetet és a vonzalmat, amelyek léteznek a világegyetemben. A két világ ezen egyesülési pontján, az «Én» bennünk lakozik és éber a meditációnak és az imának köszönhetüen. Szintén ez a két útja létezik a szív és az agy megvilágosodásának, valamint az értelem és a szív egyesülésének is.

Az önismerethez vezetü úton szükség van egy spirituális vezetü jelenlétére és jelzésekre az úton az örök dimenziók felé. A spirituális mester az, aki már megismerte a valós tudást és el tudja kalauzolni a kutatókat az önismerethez vezetü úton leküzdve az azon emelkedü akadályokat. Safieddin Ardebili, a 8. század híres szufi mestere a következüket mondta: «Az, aki egyedül utazik az úton, belefullad az a „önkáprázatba". A testet földi javakkal tápláljuk, míg a lélek a megvilágosodott lét szavainak hallgatásából táplálkozik a vezetüjének való engedelmesség által ».